Nem túl csendes éj

"Íróként pontosan tudom, mi kell a tökéletes karácsonyhoz. Vagyis, hogy mi kellene... Mert a valóság mindig jóval nehezebb terep, mint azt az ember elképzeli vagy épp megírja. Nekem például egy trópusokon játszódó sztorin kellett volna dolgoznom az ünnepek alatt, amikor beütött a krach: rettenetes híreket kaptam az imádott nagymamám egészségi állapotáról, ami katalizálta egy nagy, családi karácsony megszervezését. Arra persze senki nem számított, hogy Sisi nagyi már a Gödöllőre tervezett szentestét sem éri meg. Ahogy arra sem volt senki felkészülve, hogy miután a szomorú hangulat ellenére sem fújtuk le a vendéglátást, és közel harminc embert vártunk az otthonunkba, még mindig érhetnek minket meglepetések. Karácsony reggelén realizáltuk ugyanis, hogy nincs mit feldíszíteni...
És ha ez nem lett volna elég, még az őrült kertész szomszédunk is láncfűrésszel adta a zenei aláfestést a Mennyből az angyalhoz. Ezen tevékenységének leállítása pedig majdnem végzetesnek bizonyult számomra. Nem szépítem: dühömben átmásztam a kerítésén, elvettem a fűrészét, és mivel épp fadeficitben szenvedtünk, nos... Gondolom, nem nehéz kitalálni, hogy telibe trafált a fenyő! De nem, még itt sem ért véget a műsor: a súlyos agyrázkódásom közepette ugyanis még egy váratlan vendég is bekopogtatott hozzánk... pontosabban, csak hozzám... Egy megmagyarázhatatlan csoda folytán ugyanis meglátogatott a nagyanyám. Igen, a halott nagyanyám. És ha már ott szellemeskedett körülöttünk, ajándék gyanánt magával hozta a hamisítatlan humorát is, szóval csendes éjre nálunk biztosan nem lehetett számítani..." - Semsey Zelma, bestseller író -